Az új bőr pénztárca története

“Az asszonynak a konyhában a helye” – mondogatják sokan e mondást, és lázonganak ellene a feministák. Nos, ez szerintem mindenkinek a maga dolga, az tény, hogy a legtöbb háztartásban a nő főz, de ezt nem kell rossz szemmel nézni, mert alap járaton szerintem a nők jobban be tudják osztani az idejüket, és gondoskodóbbak természetükből adódóan. Az én férjemnek még sose kellett főznie nekem, csak maximum besegített, de az is igaz, hogy a szakmám is hozzájárult ehhez. Ugyanis szakács vagyok. Így miért is vesződne szerencsétlen egy nagy étellel, amikor én rutinból összedobom rövid idő alatt az általam jól kipróbált fogásokat. De a gasztronómiai tudást sosem árt fejleszteni, szeretek kipróbálni új recepteket, melyekben a párom is segít, és néha ötleteket is ad. Ő az egyik legnagyobb kritikusom, és az új ételeket általában rajta tesztelem le. Kezdetben mindenre azt mondta, hogy finom, de most már azért rendesen válogat, húzza az orrát, ha valami nem ízlik neki. Veszi elő a sót, hogy ez még kell bele, az még jó lenne hozzá, stb. … Az őszinteség fontos!

De most ez a történet nem olyan fontos, hiszen a pénztárcáról szeretnék most beszélni. Hogy milyen pénztárcáról? Elárulom.

Egy nap, mikor hazajött munkából, én vacsorával vártam, ettünk, majd utána egy kis csomagot helyezett az asztalra.

  • Ezt miért kapom?
  • Csak úgy… mert mindig olyan finomakat főzöl.
  • Oh, de kedves vagy! – érzékenyültem el.

Kibontottam a csomagot, és egy gyönyörűszép bőr pénztárca volt benne.

  • És milyen figyelmes is! – egészítettem ki.

Azért mondtam, hogy figyelmes, mivel pont múlt héten szakadt el a kedvenc pénztárcám, és bár tudtam használni, azért elég vásott volt már… Hihetetlen, hogy megjegyezte, pedig csak egyszer említettem neki, hogy “jaj ne már elszakadt a pénztárcám”. Na, az ilyen férfinak megéri főzni!

Másnap Klári, az új kolléganőm kérdezte, hogy honnan van, mert ő is hasonlót szeretne, és már régóta keres magának ilyen pénztárcát, de valahogy sehol se talál. Megmondtam, hogy nem tudom, mivel a férjemtől kaptam ajándékba. Ő elszontyolódott. Kérdezgette, hogy nem tudnám-e megkérdezni. Tudtam, hogy ezt a férjem nem szereti, mert akkor kiderülne az ára, na meg szerinte ilyet nem illik.. Így hát, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, úgy döntöttem, hogy kinyomozom.

Szerintem a nyomozás is egy olyan dolog, amibe a nők alapvetően jobbak, mint a férfiak. Nem hinném, hogy azért, mert mi vagyunk a féltékenyebbek, csupán mi vagyunk a kíváncsibbak. Szóval megtettem azt, melyekkel tudom, hogy egyesek nem értenének egyet, de csupán jószándékból: visszakerestem az előzményeket.

Gondoltam, hogy a szerencsétlen nem törli az előzményeket, így hamar megtaláltam azt az oldalt, ahonnan rendelte: bagbox.hu. Még sosem hallottam róla, de tényleg nagyon szép, jó minőségű, eredeti bőr pénztárcákat árultak széles választékon. A színskála is rendkívül széles volt. Megtaláltam azt a darabot is, amit nekem rendelt: guidi márkájú, selyemfényű bőrből készült, kombinált pénztárca. Nagyon praktikus, rengeteg tárolóhellyel. A hátsó felén egy nagyobb nyitott és egy cipzáros zseb is volt. És a gyönyörűszép nyomott minta! Egy álom! Pont olyan, mint a képen! Nem csodálom, hogy a Klári is megirigyelte. Nem is tudtam eldönteni, hogy a képen szebb, vagy a valóságban, annyira megegyezett egymással. De talán a valóságban még szebb… Azonban hirtelen benyitott a férjem:

  • Halihó!
  • Te már itthon? – zártam be az ablakot gyorsan.
  • Igen, nem is hallottad hogy megérkeztem?
  • Nem.
  • Mit keresel a gépemnél? – fürkészett.
  • Ömm, semmit… csak ennek nagyobb a monitorja, és filmet akartam nézni..
  • Ja, persze! – már ismer. – Vallj színt, asszony! – vette elő a szigorú ábrázatát.

Ilyenkor sosem tudom komolyan venni. De hogy ne eméssze magát, megkönyörültem rajta:

  • Klárinak megtetszett a pénztárcám.
  • És ez hogy jön most ide?
  • Érdekelte, hol lehet ilyet kapni.

Láttam, amint forognak a fogaskerekek. Egyszer csak rájött:

  • Te csaló! Visszakerested az előzményeket?!

Félve válaszoltam:

  • Lehet.
  • Lehet?! S gondolom sikerrel jártál…
  • Ez a bagbox nagyon jó oldalnak tűnik. A szállítás is hamar ment?

Nem tűnt fel neki a hárítás:

  • Igen, elég hamar megérkezett. – válaszolta. – De ha nem tetszik, a jótállási időn kívül további 30 napig vissza lehet küldeni!
  • Ne aggódj, nekem nagyon tetszik. Sőt, ha ilyen akciós, fel is hívom Klárit is, hogy rendeljen minél hamarabb, nehogy elfogyjon!
  • Oké, tedd azt!

Most már mosolygott. Bizony, így kell kihátrálni egy esetleges vitahelyzetből. Fel is hívtam Klárit, és elmeséltem lebukásom történetét. Jót nevetett rajta, majd rátértünk a pénztárcára.

  • Igen, és ráadásul 10 ezer forint felett ingyenes a kiszállítás! Ez mennyire menő már!
  • Igen, és alatta?
  • 990.
  • Az se sok.
  • Hát nem. És képzeld, van olyan, ami marhabőrből, vagy lakkbőrből készül.
  • Ez jól hangzik! Akkor átlinkeled?
  • Át. Szívesen! Jó vásárlást! – köszöntem el.

Még aznap átlinkeltem neki az oldalt, és tudom, hogy meg is rendelte, mert ő tipikusan az a fajta. Majd pedig pár nap múlva meg is érkezett hozzá a csomag.

Klári nem olyan pénztárcát rendelt, mint amilyen nekem van (nem is engedtem neki), hanem olyat, ami neki tetszett. Pár nap múlva meg is érkezett hozzá, pont akkor amikorra ígérték, azonban Klári mégis csalódottan jött be a munkába:

  • Mi baj, Klári? – kérdeztem. – Nem jött meg a pénztárca?
  • De, de megjött, csak…
  • Csak?
  • Nem olyan, mint amilyennek elképzeltem…
  • De hát nem olyat kaptál, mint a képen?
  • De, olyan… csak hát nem az én stílusom, valahogy… meggondoltam magam…
  • Jaj, ne bánkódj – esett meg a szívem rajta. Majd mint a lámpa, bevillant: – Hallottál a csomagcsere programról?
  • Nem, az micsoda?
  • Hát a bagboxnál van olyan, pont erre az esetre, hogy ha nem tetszik a termék, amit kaptál, akkor a csomagcsere program keretében, visszaküldheted azt, és választhatsz a kínálatból egy másik terméket. Az ár különbséggel sem kell aggódnod, hiszen ha többe kerül, akkor könnyedén befizetheted a fennmaradó összeget, ha viszont olcsóbb az általad választott termék, akkor visszatérítik a különbözetet.
  • Na, hát milyen jó! Minden boltnál kéne legyen ilyen!
  • Soknál van, de nem mindegyiknél, ahogy mondod.
  • Akkor írok is nekik!
  • Oké, de azért olvass utána a feltételeknek, meg minden!
  • Oké!

Örülök, hogy jobb kedvre deríthettem a barátnőmet.

Klári a következő héten boldogan újságolta, hogy a csomagcsere program sikeres volt. Ugyanis sikerült választania egy másikat, ami pont annyiba került, mint az általa visszaküldött csomag. A kereskedés ezt követően elküldte neki az új pénztárcát, és ez már illett Klárihoz. Megmutatta, és tényleg nagyon szép darab volt.

Bizony, ilyenek vagyunk, mi nők, néha kutakodunk, néha terelünk, és néha meggondoljuk magunkat. De legalább jól főzünk! Már aki… Aki meg nem, annak biztosan van másik jó tulajdonsága. Így kell minket elfogadni és szeretni!